Amikor megnéztem a lakást, ahol ezt a fél évet töltöttük, az egyik igen szimpatikus vonása az volt, hogy az egyik oldalon látni lehetett a tengert. Aztán a nyáron az utcán levő egyik fa lombja annyira terebélyessé vált, hogy teljesen elzárta a rálátást a nagy kékségre. A hetekben azonban tovább folyik a hely téliesítése. Ennek keretében minden fát durván visszanyesnek, így újra szabad a kilátás a tengerre! Ma reggel, napkelte előtt például így nézett ki a dolog:
