Ma nem utaztunk sehova, nyugodtabb napot tartottunk! Viszont elhatároztuk, hogy ha törik, ha szakad végre vendéglőzünk egy olyan helyen, ahol akad pealla és fideua!
Mik is ezek? A paella az egyik legismertebb katalán (és spanyol) étel. Öntöttvas serpenyőben készítik, speciális alaplébe tesznek rízst, amit megfőznek benne, de kell lennie egy odasült kéregnek is az alján - ebbe szórnak aztán mindenfélét. A "mindenféle" tájanként, akár városonként változik és persze minden város azt állítja, hogy ők találták ki ezt az ételt és csakis az övüké a legjobb. Többek szerint Valencia az igazi hazája ennek a fogásnak, de igazából szerintem senki sem tudja! Mindenesetre ahány ház, annyi paella (tenger gyümölcseis, csirkés, zöldséges, sonkás, stb...)! Errefelé mi mást is szórnának a rízsbe, mint halakat és tenger gyümölcseit! Persze a fűszerezés is fontos, az egyik legfontosabb összetevő a sáfrány!
Na de mi a fideua? Korántsem annyira ismert, mint a paella, pedig nagyjából ugyanaz, csak a rízst tészta helyettesíti. A tésztát először megsütik, utána kerül az alaplébe és jöhetnek a dúsító dolgok... A fideua kialakulásának legendája szerint egyszer a halászok elfelejtettek magukkal rízst vinni a hajón és csak akkor vették észre, amikor paellát akartak főzni. Volt viszont náluk némi tészta - ez adta is a megoldást!
Mint tudjátok, Mangóval régóta vadásszuk ezeket az ételeket! Én ettem már párszor paellát és ha nem is a kedvencem, de szerintem fincsi és ha már itt vagyunk, Feleségem sem mehet haza anélkül, hogy ki ne próbálja! Sajnos nem minden vendéglőben kapni, így pl. a többször látogatott Atlantidában sem! Aztán egyszer, mikor korábban Fannit dokinénihez vittük és csak fél 4-re volt időpont, jött az ötlet, ugyanis akkor láttuk, hogy egy vendéglőben épp szolgálják fel a paellát... Nem szívesen avatkozunk Fanni rendes napirendjébe, de egyszer miért ne ébresszük fel korá(bba)n délután, így a "déli" időszak végére épp odaérhetünk egy vendéglőbe! Ehhez jött még kollégám ötlete (mivel jártunk már úgy, hogy odamentünk a meghirdetett nyitvatartási időszakban egy vendéglőbe és nem volt még semmi - talán emlékeztek, írtam ilyent párszor), hogy ha szólunk neki, ő foglal asztalt és akkor biztosított lesz a helyünk!
Meg is kértem, hogy mára foglaljon nekünk helyet a környéken 3 - fél 4 körül egy olyan helyen, ahol jó a paella! Volt olyan kedves, hogy ezt meg is tette, ráadásul egy hozzánk elég közel eső tengerparti vendéglőbe foglalt, a Palomaresbe. Sokszor elmentünk már mellette, de mindig zárva volt (nem a megfelelő időpontban voltunk). Egy jókora étterem és elég előkelőnek tűnt...
Korán le is tettük Fannit, majd 3/4 3 körül ébresztettük és átmentünk az étterembe (úgy éreztünk van vagy 40 fok), de nagy élet volt a strandon is, a Palomares pedig dugig volt! Érdeklődtem az asztalunk után, mire egy kedves hölgyhöz irányítottak (olyan főnök félének tűnt), aki megmutatta az asztalunkat (szerencsére bennt, a klimatizált - de nam agyonhűtött helységben), ahol még ültek, éppen fizettek. Mondta a hölgy, hogy várjunk kicsit a pultnál, az lesz a mi asztalunk! Vártunk egy jó 10 percet, mikor is az asztal felszabadult! Fanni kapott etetőszéket, mindenki nagyon kedves volt, annak ellenére, hogy úgy pörögtek, hogy majd' elhagyták bizonyos alkatrészeiket! Persze Sangria de Cavat, paellát és fideuát rendeltünk! Közben a pultnál iszonyatos tömeg verődött össze, mindenki asztalra várt! Szóval 3 után még a főidőszak kellős közepén voltunk! Mehettünk volna simán 4-re is... Ahhoz képest, hogy mennyien voltak és mekkora a hely, egész időben megkaptuk az ételt, ami kiváló volt! Főleg a fideua! Mi biztosan úgy érezzük Mangóval, hogy tésztapártiak vagyunk (igaz a paella jobban néz ki)! Degeszre ettük (és vidámra ittuk) magunkat (mind a fiduea, mind a paella elment volna kétszemélyesnek), miközben megállapítottuk, hogy ez korántsem annyira előkelő (a berendezés, a vendégközöség és az árak sem ezt tükrözték), ám jó és nagyon zajos hely, ahol szívesen látják vendégül az embereket! :) Megkedveltük, valószínűleg visszatérünk... Bónusz, hogy miután hazajöttünk, észrevettük, hogy otthagytuk Mangó legyezőjét! Visszaballagtam, és az asztalunknál már nem találtam. Erre a főnökasszony megkérdezte, hogy mit szeretnék! Elmagyaráztam, hogy egy legyezőt keresek, mire szólt az egyik pincérlánynak, aki 10 másodpercen belül odaadta a megtalált és nekünk félretett legyezőt... Hát így kéne ezt mindenhol! Ja és persze senki sem beszélt angolul, úgyhogy a dolgok megbeszélése érdekes volt! :)
